Böjtölni tanulok

Negyven nap, amikor esténként találkozhatunk egymással, önmagunkkal és Vele.

Soha nem késő

Megpróbálta volna meggyőzni őt, hogy ne féljen, az első Szeretethez vissza lehet térni.

Húsvét felé

Egy történet a múltból, a „kopaszságom” története tör előre.

A belső utak (t)örvénye

befelé vezető utak mindig Isten felé vezető utak, ugyanakkor cseppet sem veszélytelenek.

Egy munkamániás szemlélődő csendje

Tanulgatom minden reggel meghallgatni: mit mond a munka(alko)holizmusom, a munkamániám rólam, és örülök, hogy ráfigyelhetek.

lépegető hétköznapok

elfogynak a lábnyomok
előttem Isten országa
megáll, leül, nyugodt

Csak „később” válunk azzá, akik vagyunk…

Nekem is voltak hosszú, „pusztai vándorlásaim” és csak utólag látom, hogy a legnagyobb krízisek hozták azokat a megküzdéseket, átértelmezéseket és magát a „fordulatot”…

Az irgalom anatómiája

Személyes gondolatok a tanítványság és Krisztus-követés női megéléséről

Útközben

Új formával jelentkezünk februárban. Podcast adásban beszélgettünk a hónap témájáról.

Barátság

De Te szólítasz,
rám figyelsz, kérdezel.
Hívsz, tanácsolsz,
soha nem kényszerítesz.