Wilfrid Stinissen elmélkedése
Jézusnak, Máriának és Józsefnek megvan a maguk rendkívül sajátos hivatása és missziója. … Mély egységük titka pontosan a személyek különbözőségéből fakad.
Így van ez a Szentháromság estében is. Az Atya és a Fiú nagyon különböznek egymástól, de oly mértékben szeretik egymást, hogy egyet alkotnak a Szentlélekben, amint a férfi és a nő együtt vannak jelen gyermekükben.
Nem a hasonlóság alkot egységet, amint ezt sokan gondolják, hanem a szeretet. A különbözőség még növeli és még inkább kibontakoztatja a szeretetet. A teremtés rendje szerint a férfinak ezért kell a nő felé fordulnia, a nőnek pedig a férfi felé.
Amikor ez akadozik egy családban vagy akár egy közösségben, könnyen mondják: „Túlságosan különbözünk egymástól”. A nézeteltéréseket, veszekedéseket azonban nem a különbségek, hanem a szeretet hiánya okozza. A szeretet összhangba hozza az eltérő adottságokat, nem akarja elsimítani vagy elkenni, hanem tiszteletben tartva inkább megerősíti.
A tisztelet a szeretet egyik legértékesebb tulajdonsága: kölcsönös tisztelete a másik eredetiségének és személyiségének. Amikor szeretek valakit, azt kívánom, hogy minél inkább önmaga legyen, erősítem abban, amiben más, mint én.
Szemlélve Jézust Máriát és Józsefet, megértjük, hogy pontosan az vezet a legmélyebb egységhez, ha olyanként szeretjük a másikat, amilyen. Ezzel nyer a családunk, a közösségünk, mi magunk és az egész világ.
* * * * * *
Wilfrid Stinissen, OCD: Egyszerű szóval Istenről 2., Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2015, 385-386. o.