
Egy csoda zengi be a tájat.
Aranyló angyalok
ezüst hangja hull a földre.
Koszos, nyirkos istálló
olvad a ködbe.
Sírás hallatszik
szürkén, recsegőn.
Távolra viszi a szél.
Királyok hallják s útrakelnek.
A Nap kél.
A Hold bukik.
Helyet cserélnek,
egy Csillag feltűnik.
Hosszú még az utunk
felkelünk, indulunk is.
Pásztorokkal ballagó valónk
olykor összecsuklik.
Tehenek párás lehelletén át
leljük meg Józsefet, Máriát,
miközben a boldog anya
ránk emeli tekintetét,
s szíve azt suttogja;
-az Isten jött közénk!