Kerettörténet

Az egész történet egyetlen jelben elbeszélve, melyben keretenként egy újabb történet tárul föl.

ELSŐ KERET

A számunkra észlelhető valóság kijelölt határa.

MÁSODIK KERET

Az alapkeretből kihasított metszet, mely két ellentétes mozgás által kölcsönösen lefedett teret jelöl ki.

Első mozgás:

A tágasság a térre irányul és összeszűkül. A Láthatatlan felől a látható felé. A tágastól, a tágasból a szűkösbe.

Mivel a tágas természete összeszűkültségében is megmarad, szűkössége magában rejti erdetét. Szűkössége tágasságot hordoz.

Második mozgás:

A szűkösség ideiglenességébe préselt tágasság teljessége szétveti a szűkösség, a tárgyiság, az ideigvalóság meghaladott ám mégis magára kényszerített keretét. Ugyanazzal az erővel, de ellentétes irányultsággal, mint amivel a tágas szűkössé lett, most a szűkös feszül és robban újra tágassággá, az alapkereten túli tágasság terére mutatva.

HARMADIK KERET

A vízszintesen elterülő keret mind a metszet mind a az alapkeret által kijelölt tér határain belül fekszik. Csak vízszintes és függőleges nyújtózásainak metszéspontjai érnek túl a dinamikus mozgások által kijelölt kerten, de ezek is belül maradnak az alapkeret által kijelölt tér határain.

NEGYEDIK KERET

Függőlegesen és látszatra még szűkösebben jelöl ki egy egységet a térből. De a többi kerethez képest kicsi keret mégis dinamikát ad, belülről induló mozgást hoz létre, így az egész keretrendszer struktúráját meghatározó, eszenciális szerepet játszik a kerettörténetben.

(Szerkesztői megjegyzés: Votin Dóra Képtelen képek című kiállítása a 2018-as Művészetek Völgye keretében, a Református Udvarban, a Képtelen kertben valósult meg. Honlapunkon a művésznő kiállításra készült alkotásait és a hozzájuk fűződő írásait négy részben tesszük közre.)