Fügefák

Szeptember első vasárnapján a Nemzeti Botanikus Kertben jártunk Vácrátóton. SDG-s tagokkal és érdeklődőkkel volt lehetőségünk végigjárni a bibliai növények tanösvényt. Szeretettel ajánlom mindenkinek az Ars Sacra fesztivál keretében a héten mindennap látogatható a kiállítás. Pár napra rá pedig éppen lekvárhoz szüreteltünk fügét a Budapesti lakóközösségünk udvarán, a Mandák házban. A hallottak, majd a tapasztaltak mentén újra rácsodálkoztam, hogy milyen különleges növény ez a füge. Például az a fehér tejnedv, amitől a szüretelés közben olyan ragacsos lesz az ember keze, alkalmas a tejoltásra is. Olyan „klasszikus” virága és virágzása nincs a fügefának, mint a nálunk honos gyümölcsfáknak. Virágai belül vannak, abban a kis „korsóban”, ami maga a füge, ami beporzás nélkül is meghúsosodik és gyümölccsé érik.

Lukács 13. részében olvashatunk a terméketlen fügefáról, ami néhány éve számomra a lelki élet meghatározó szimbólumává vált. Adott egy terméketlen fügefa, amin három éve keres termést a gazdája, s mivel nem talál, ezért kivágásra ítéli. A vincellér, azonban azt javasolja és kéri, hogy adjon a gazda a fának még egy évet, még egy esélyt, ő pedig körülássa és megtrágyázza. Életünk, hitgyakorlatunk egyik fontos kérdése a gyümölcstermés. Ez alatt gondolhatunk a Lélek gyümölcseire (Galata 5,22-23), máskor talán a szolgálatunk, missziónk eredménye jut eszünkbe: növekedik-e a gyülekezetünk, vannak-e megtérések körülöttünk. Ezek könnyen elvárássá is válnak bennünk, vagy akár mások kérik rajtunk számon. Láthatjuk Istent is olyannak, aki ezt a fajta hasznot keresi az életünkben.  Társadalmunkban a haszon, hasznosság leginkább számokban, grafikonokon prezentálható módon jelenik meg, s azt hiszem ez hatással van lelki életünk gyümölcseinek mérlegelésére is.

Az örömhír számomra egyrészt az, hogy a vincellér működésében látom azt, hogy Isten kegyelmesen tekint a fára (rám, ránk) és kész arra, hogy időt adjon, lehetőséget adjon. Másrészt az, hogy mindehhez valódi segítséget is ad. A vincellér a gyümölcsről a gyökérre fordítja a figyelmet. Gyökeres megoldást alkalmaz: megkapálja, megtrágyázza. Ott, a mélyben segít, ahol nem látni, hogy mi van, de ahol a probléma lehet és ahol valójában a gyümölcstermésre hatással tud lenni. Ez az a pont, amely engem a lelki élet ápolására hív. A gyümölcstermés valóban egyfajta eredménye az életünknek, de olyan valami, amihez egy egészséges, működő rendszer kell, és az a láthatatlan folyamat, ami a gyökereknél kezdődik. A fügefa és ez a példázat arra hív engem, hogy több időt, figyelmet szenteljek az Istennel való kapcsolatom ápolására, az imádságra, az Istenre figyelésre.

„Te annakokáért, én fiam, erősödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben”

– olvasható a 2 Timóteus 2,1-ben. Gyökerezzél meg, erősödjél meg abban, amit a Krisztus tett érted. Ne a gyümölcsökre figyelj, és számolgass, és erőlködj, hogy kéne még egy pár. Ezt is kéne, azt is kéne, mert mégiscsak így várják, s talán az Isten is ennek örülne. Nem, hanem erősödj a kegyelemben, amiért semmit nem tudsz tenni. A gyümölcsterméshez ez a tápanyag szükséges. Innen indul el. Akkor tudok másokért tenni, ha tudom, megtapasztalom, megérzem, hogy mit tett értem az Isten. Akkor tudom elfogadni magamat és a másikat is, ha tudom, érzem, hiszem, hogy Isten elfogadott engem még így is, terméketlenül is. Akkor tudom a Lélek gyümölcseit teremni, ha tere van bennem a Lélek munkájának. Akkor tudok az Istenre figyelni, a szavát meghallani, ha időt szánok a vele való kapcsolat ápolására. Persze szükség van az aktív cselekvésre is, hiszen valóban sokszor ott lesz láthatóvá a gyümölcs, de a folyamat a gyökereknél, a tápanyagnál kezdődik.

A példázat nyitva marad. Nem tudjuk, hogy mi lesz egy év múlva a fügefa sorsa. Az evangéliumokban (Mt 21,18-22, Mk 11,12-26) olvashatunk egy másik terméketlen fügefáról, ahol a gyümölcstelenség végzetes. Szolgálata vége felé Jézus találkozik egy zöldellő fügefával, amin gyümölcsöt keres, de nem talál. Megátkozza, az pedig gyökerestül kiszárad. Ott van azonban a másik lehetőség, hogy valami megváltozik, az élet helyreáll. Isten-ember kapcsolata megújul és gyümölcstermőre fordul.