Wilfrid Stinissen elmélkedése
A keletről érkezett bölcsek az ismeretlen Istengyermeknek, hogy kifejezzék tiszteletüket, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Te, aki már megismerted, ki ez a jászolban fekvő Gyermek, még alkalmasabb ajándékokat ajánlhatsz fel Neki
Te jól tudod, hogy ez a Gyermek a te Teremtőd. Teremteni annyit jelent, mint kihúzni valamit a semmiből. Akarod-e valóban e Gyermeknek – aki a te Teremtőd – kifejezni a tiszteletedet? Akkor ajánld fel Neki semmi voltodat: benső ürességedet és tehetetlenségedet. Semmiséged nélkül nem tud megteremteni téged. Semmivoltoddal viszont Ő alkotja meg életedből az ő saját művét.
A jászolban fekvő Gyermek Ige is. Ő az Atya Igéje. Az Ige hallatni akarja magát, keresi azokat, akik figyelmesen hallgatják. Felajánlhatod neki befogadókészségedet, benső csendedet és az odahallgatásodat.
Ez a Gyermek Krisztus is, a te Üdvözítőd. Azért jön, hogy begyógyítsa sebeidet, megszabadítson bűnödtől. Míg be nem vallottad neki bűneidet, nem tudod megismerni Őt. A harmadik ajándék, amit a Gyermeknek felajánlhatsz, gyógyításod szükséges volta. Akkor Ő bűneidet szeretete ragyogó jeleivé alakítja át.
Ami téged mindenedből kiüresít – semmiséged, csended, bűnöd elismerése – íme pontosan ezek a kincsek, amelyeket felajánlhatsz Istenednek. Ezek az ajándékok alkalmat adnak Neki arra, hogy teljesen azzá tegyen, aki teérted lenni akar.
* * * * * *
Wilfrid Stinissen, OCD: Egyszerű szóval Istenről 1., Sarutlan Kármelita Nővérek, Magyarszék, 2014, 23-24. o.