amelyben az Élet a halálba veti magát
Ráközelítünk az első történet utolsó mozzanatára. Közelről az aranyszegélyű fekete keret hatalmas, díszes ősi keretté válik, mely teljes súlyával tekintélyt követel.
Az ősi keretben régi keretek darabokra szabdalják, és egyre szűkítik a kijelölt teret, kiszorítva a Láthatatlan jelenvalóságát. Egészen addig, míg a történet csúcspontján egy arannyal szegélyzett díszes keret kifordul a térből, átlép a Nemlátható valóságba, és azzal szembenézve megmutatja sebzett, megkopott kettős-táblalétét.
Ezen a megkopott léten nyugszik az összetört keret.
Ez lett a kerettörténet vége: használhatatlan, kidobásra ítélt keretek felhalmozva, megfordítva, összetörve?
(Szerkesztői megjegyzés: Votin Dóra Képtelen Képek című kiállítása a 2018-as Művészetek Völgye keretében, a Református Udvarban, a Képtelen kertben valósult meg. Honlapunkon a művésznő kiállításra készült alkotásait és a hozzájuk fűződő írásait négy részben tesszük közre.)