Termés

rengeteg gyümölcs volt a fán
már lekvár, befőtt, pálinka talán
mint az egyszeregy
a java úgy érett
a java már megérett

örömteli munkát adott a kertésznek
az idő járásáért a fa nem tett
a kertészé a dicséret
ő kapált, öntözött, metszett
ő gondozott és megmetszett

öröm volt, derű a koronán
sokszor nem is hitte tán
hogy lehet neki ennyi
hogy bírja gyökere, az ég engedi
az ég áldását reá engedi

gyönyörű teher is volt egyben
hol itt hol ott kukac is terem
nincs tökély idelenn
kukac eszi jókedvem
kukac eszi belülről testem

de kétségbe már rég estem
a romlás mértékét lassan ismerem
ami olyan elengedem
amiért érdemes küzd törzsem
tart, tart a törzsem

van egy árnyékban elrejtett
régóta éretlen öreg kezdet
hordozni őt nehéz
hinni piruló jövőjét
várni kivárni hogy lesz-e még

rengeteg gyümölcs volt a fán
már lekvár, befőtt, pálinka talán
mint az egyszeregy
a java úgy érett
a java már megérett

és kétszer kettő néha öt
ha az az egy majd úgy döntött