Jézus ember lett. Nem tudom, milyen volt előtte, a testet öltött Isten eljövetele előtt, vagy milyen lenne másképpen, ha Jézus nem születik meg. Emberi teste volt, emberi létünk – de mondhatnám ennél még személyesebben is az én életem minden velejárójával: megfogant, növekedett, megszületett, felsírt, etetni kellett, elfáradt, sérülékeny és sebezhető volt lelkében csakúgy, mint testében, csillogott a szeme az örömtől, no és olykor a könnytől is, és meg lehetett ölni. Mindenben hasonló volt hozzánk, kivéve a bűnt. Mégis Isten maradt. Értjük és nem értjük, ráadásul egyszerre.
Miközben ember lett, Isten országa jött Benne közel. Közöttünk lakott. Talán még mindig itt van. Bennünk is jelen van és általunk is közel. Ember lett és azt mondta, ha egy emberrel jót teszünk, vele tesszük. Mást is mondott: Maradjatok énbennem és én tibennetek. Testünk a Lélek temploma. Hordozzuk a testünkben. Testem hordozza az Istenre való hasonlóságomat. Képmás vagyok. Jézusnak is volt keze, lába, szeme, szája. Nekem is van. Hasonlítok Hozzá, mint minden másik ember. Hogy van ez? Titok … és megismerhetőség. És titok mégis.
Karácsony a testet öltés, a születés ünnepe. Az Ő testében Isten-közelség a hétköznapiságban: munka, tánc és gyaloglás. Az Ő testében gyógyulás és szenvedés: újjáéledés és szabadulás, de jajszó és fájdalom is. Az Ő teste és vére, kenyér és bor. Az Ő teste táplál. Az Ő testében feltámadás és élet van. Én benne, Ő bennem. Őt hordozom.
Az idei adventben az inkarnáció, a testetöltés vagy testtélétel titka körül járnak a honlapon megjelenő tartalmak.
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
Ő kezdetben az Istennél volt.
Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.
Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.
Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.
A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.
Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.
Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.
Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.
Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.
János 1,1-18 válogatott versei