Egy elképzelt beszélgetés
Ki vagyok én? Ki vagyok, magamnak?
Merton így szól, a nevem: szeretet.
Önazonossá magamnak megszűnve leszek.
Levinas: a nevem Másikra irányulás.
Az odafordulásban létezem.
És ki vagy te, embertársam? Ki vagy te?
Merton: Igazi önmagaddá válás, megvalósulás.
Levinas: Az, akiért a „Vagyok” mindent elhagyott, és elhagy, kire jóságát önti.
S ki vagy Te, Jézus; ki vagy Te?
Merton: Önüresítés, az Atya felé, Érte.
Levinas: Aki társamban rám néz, tettre hívó méltóság.
És kicsoda az Isten?
Itt elnéznek, messze, csendben.
Majd egymás arcára.
Az Isten?
Önmagában ködbe vesző,
megnyilvánulásában tiszta szeretet.