A még mindig élőben,
a lélegző tüdőben,
a dobbanó szívben,
a felkelő Napban,
a késő alkonyban,
az erdőszéli vadban,
a repedezett földön;
túl a gyötrődésen,
a kétségbevonáson;
túl, vagy eközben:
jövök.
Mindenekfeletti,
Mindenenkívüli,
Érinthetetlen,
mégis közeli,
legközelebbi,
rejtek, menedék,
Első és Utolsó:
jöjj!
Ki elbújsz, hogy kutassunk,
sóvárogsz, hogy kitartsunk,
kurjantasz, ha találunk,
s égetsz, hogy porladjunk,
egyesülsz is, velünk,
hogy ne rettenjünk.
Jéé…
Te, itt?!
Velem, bennem?
Én Uram, én Istenem!
Hát eljöttél?