Számomra a csend… (3)

Amikor nem csak nézek, hanem látok.

Amikor nem csak hallok, hanem az életért, gyógyítón mozdulok.

Amikor nem véleményem van, hanem engedem a Valóságot.

Amikor a ’van’ nem válik le a ’volt’ – ról és nem emel falat a ’lesz’ elé, hanem átadja magát az Örökkévalónak.

Amikor sem az ’én’, sem a ’Te’ nem hangosabb Őnála, aki szóval teremtett.

Amikor az ’én’ megnyitja magát Tefeléd. Tebenned feltárul Ő. Hárman vagyunk egyek az Ő mindenre kiterjedő valóságában.