Hónap: 2023 december

Ez egy olyan stáció, ami időtlen: megállít, ott tart. Megrendülten, csodálva. Karácsony és Húsvét titka előtt.

Kedves időszakom advent, a gyertyaláng körüli találkozások, a sürgés-forgás. Idén lebetegedtem, magam vagyok, pőrén. Lehet-e ajándékká az üresség?

Fogadd szent örvény dalunk,
mit csak Rólad, Véled, Néked mondunk!
Véled minden nap örökké van.

Mit mondanak az évezredek krónikái, hol bújnak meg azok a szálak, melyektől oly kedves, szívmelengető és várakozásokkal teli ez az ünnep?

A bukás. A bűnbeesés. Mulandóság, ősz. Esés, hullás, zuhanás. A mindenből a végesbe születése által.

mintha szuszogna még
az állomás, a sín, a vasvidék …
meghalnánk
de befogadja füstünk az ég

Ravasz László: “Isten örömszerző Isten… dicsőségét örvendő, befelé mosolygó emberek arcán tudja legteljesebben feltündököltetni.”

Kedves Jézus! Megint jön a karácsony, ezért írok neked. Próbáltam jó gyerek lenni, ahogy apu kérte…

Egyik karácsony jön a másik után. Megszokhatatlan, hogy itt vagy: Létezésed összeért életünkkel.

Az aranyalmaként fénylő ünnepnek magháza a konkrét napjai; de húsa, udvara is van: hetekkel előbb s később is bearanyozza életünket.

De az emberben vesztegléssé és türelmetlenséggé fajult a várakozás. És szivárogni kezdett az idő.

Kapaszkodunk. Emberekbe, feladatokba. Csakazértis nappal és álmatlan éjszaka. Ő nem bánja, hányféle süti van vagy ha nem tökéletes a rend.