Rácz Kornélia

A szerző bejegyzései

Hit

Ebből áll tehát az én hitem: emberekből, könyvekből, eseményekből, élményekből, dalokból, valósággá vált vagy megértett Igékből. 

Hajnal

Lassan kezébe vette a könyveket. Egyiket a másik után. Megsimogatta őket, ujjai közt végigfuttatta a lapokat. Nem tudta, hogy mire vágyna.

Valaki

Mérhetetlen csalódottság és erre válaszként pár másodperccel később düh és dac ébredt benne. Kevés embernek mutatta meg igazán, mélyen, kendőzetlenül magát. Mégis talán soknak. Most már egyel kevesebbnek …

Forrás

Írni kezdett, érthetetlen vágy hajtotta, talán az öröm, a hála a Teremtő felé. Aki odaengedte őt a Forráshoz, egészen közel,

Az áldott Orvos

Nem maradt más kapaszkodó, mint az ő mindentől független Orvosa.

Imalánc

Valami hiányzott. Valami esemény. Valami közös megmozdulás. Valami, ahol érzem, hogy együtt dobban a szívünk. Ahol tudjuk, biztosak vagyunk benne, hogy jó nekünk, és Jézus mosolyog, ha ránk tekint.

Az Ige

Jó ötletnek tartottam, de aggódtam, hogy nem fogja tudni megvalósítani. Nagyon határozott volt, egyedül szerette volna elkészíteni. Bement a szobájába, magára zárta az ajtót.

Búcsú

Tanítványok is búcsúztak a fiatal tanárnőtől. “Tényleg vége!” – tört elő a mélyről és söpörte el a naiv, bolond reményt, hogy úgysem igaz.

Ősz

Sosem érzett még ilyen különleges, édes-bús, könnyes, múltba révedő, örök életet remélő békességet.  

Puha takaró

Az elhordozhatatlan és az elhordozható, a felfoghatatlan és a felfogható együtt nyomták a vállát. Ez térdre kényszerítette.

Jézus

A gyötrelmes, ám mégis csodálatos lelki folyamatok közben azon is elgondolkoztam, kicsoda nekem Jézus. A Barátom? Vezetőm? Segítségem? Legfőbb Bizalmasom? Reménységem? Megváltóm? 

A felhő

A nő mosolyogva csukta be a kertkaput a vidám kis csapat után.
„Jó lesz egy kicsit egyedül lenni” – gondolta.

Kincs

De egyik pillanatról a másikra a gyöngyeim kövekké változtak.
Szabadulni akartam tőlük. 

Lélekmese

És ahogy ott üldögéltem… békességre leltem. A tarisznyám minden zsebét megtöltöttem. Csak a legkisebbet nem. Az már tele volt.

Csend

A némaság megbetegít, de a hallgatás gyógyít. A magány kétségbeejtő, de az egyedüllét felüdít.

Vallás

Felekezet, vallás, kegyesség.
Szeretem a szavakat. Szeretem érteni őket. De ezeknél a fogalmaknál nem tudtam, hogy honnan induljak el. Mit jelent mindez?

Böjtölni tanulok

Negyven nap, amikor esténként találkozhatunk egymással, önmagunkkal és Vele.

Soha nem késő

Megpróbálta volna meggyőzni őt, hogy ne féljen, az első Szeretethez vissza lehet térni.

A lélek rendje

Az idős, kedves, szomorú arcú barátnéja ritkán látta el életbölcsességekkel. Nem mintha nem gyűjtött volna a hosszú évtizedek alatt jópárat össze, de így nevelték.

Keskeny út

Sokszor eltévedt. Akárhogy igyekezett megjegyezni, hogy kicsoda ő és kik a többiek körülötte.

Változz!

Becsukta a szemét. És kinyitotta a lelkét.