Ünnep

Ravasz László: A Golgota nagy csendessége isteni szünjel a kitörni készülő húsvéti ujjongás bevezetésére.

Szeptember 26-án vasárnap vette kezdetét a Teremtés hete. Az idei hét témája: “Hol laksz?”

“…az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.”

A szerkesztő előszava.

Bensőmből, mint forrás felfakadsz:
és íme, veled szomjazom,
Bensődből, mint forrásból iszom és veled élő víz vagyok, kit Te szomjazol.

Jézus mennybemenetelében a menny és a föld úgy találkoztak, ahogy azelőtt aligha. Számára a távolság közelség, és az emberi test is a dicsőség hordozója.

Ebben a széteső világban talál otthonra az a szentség, ami most még csak a széleit perzseli.

Nagyszombat a valóságtól elszakadt lélek gyógyírja, nem csupán köztes idő, mint egy postai küldeményben a töltelék csomagolóanyag.

Jézus ‘bevon-ulása’ Jeruzsálembe a bárcsak ünnepe, ő afelé von, hogy az igazi békét benne keressük.

Jézus, előttem térdepelsz
Leveszed cipőmet és kitett vagyok
… Vized igazságot és életet hoz
Aki vagyok és akivé válhatok

Az általunk kidolgozott Páskavacsora az Agapé és a Széder-est egyfajta vegyítése, liturgikus étkezéssé való alakítása.

Ádám fáradtan esett be a húsvéti körmenetbe. Nem sok kedve volt most ehhez a vallási hadgyakorlathoz, de felesége, s leginkább az otthoni béke kedvéért fáradtságát ájtatos bágyadtsággá avanzsálta.